1. rész: Az új hely
Hajnal 4.30 volt. Drea nagyon rosszat álmodott, hirtelen felriadt, sikított és sírni kezdett. Barátja is felébredt.
- Minden rendben? – kérdezte.
- Persze. Rosszat álmodtam. – válaszolt Drea. – Még aludhatunk pár órát.
Miközben Drea munkába ment Dorinával, elmesélte neki az álmát. Álmában autóversenyzett Melindával. Hirtelen egy szakadék felé tartott, nem tudott se megállni, se elkanyarodni. Mielőtt belehajtott volna, felébredt.
Drea és Dorene autóval mentek dolgozni. Ez volt az utolsó napjuk, utána lesz egy kis szünetük. Dorene megjegyezte, hogy ma péntek 13. van, így az álom teljesen érthető.
- Péntek 13. csak babona. Még soha semmi nem történt velem. – mondta Drea.
***
Az éjjel egy másik lány, Melinda is rosszat álmodott. Miközben sétált az utcán, telefonon beszélgetett.
- Péntek 13. csak babona. Még soha semmi nem történt velem. – mondta. Pár perc után abbahagyta a telefonálást, és lelépett az útra. Drea befordult az utcába.
- Vigyázz! – ordított Dorene, de már késő volt, Drea elütötte Melindát.
Dorene hívta a mentőket, akik elvitték Melindát a kórházba. Drea szomorú volt, munkában pedig undok és barátságtalan.
- Mi történt Dreával? – kérdezte kolléganője, Valerie, miután Drea leöntötte magát kávéval és sikított.
- Elütötte egyik barátnőjét, Melindát. – válaszolt Dorene.
- Mi van? – kérdezte Drea durván.
- Semmi! – Valerie mentegetőzött.
- Dorene, mit csináljak? Kedvelem Melindát, de nem tudom, hogyan reagálna, ha megtudná.
- Szerintem hagyd! Ha megtudná, valószínűleg nem kedvelne többé. Nem volt ott a rendőrség, tehát nem tudja senki, hogy te voltál. – mondta Dorene, de Drea nem nyugodott meg. Lelkiismeret-furdalása volt a baleset miatt.
***
3 héttel később Melinda már otthon volt, és dolgozhatott is. Drea beszélni akart vele, megkereste a címét és odament. A ház előtt egy idős hölgy ült a füvön. Drea elmesélte, mit szeretne.
- Melinda nagymamája vagyok. Ő most dolgozik. Átadhatok valami üzenetet?
- Nem köszönöm. Hol dolgozik?
- Egy irodában az autóbusz-állomáson.
- Köszönöm! – Drea beszállt az autóba és odament.
Amikor megérkezett, néhány ember volt kint. Úgy gondolta, ők buszsofőrök. Melinda is ott volt. Miközben bezárta az autót, egy fekete furgon parkolt mellé. Hirtelen egy férfi elkapta. Drea sikított, és a sofőrök odaszaladtak. A férfi beugrott az autóba és gyorsan elhajtottak. Drea sírt.
- Drea, jól vagy? – kérdezte Melinda.
- Igen, csak megijedtem.
- Kik voltak ezek?
- Nem tudom. El akarnak kapni, már elég régóta követnek engem.
Drea és Melinda bementek az irodába. Melinda forgalmista volt, ő mondta meg a sofőröknek, merre menjenek és mikor. Az irodájában volt egy asztal, székekkel, és sok iratszekrény. Drea úgy gondolta, számítógép is van ott, de az a gépkocsivezető-tartózkodóban volt. Melinda munkatársa, Larry adott Dreának egy pohár vizet. Végre lenyugodott.
Amikor Larry kiment, Drea elmesélte a balesetet. Újból sírni kezdett, mert sajnálta. Melinda meglepődött. Csendbe maradt, felállt és az ablakhoz ment. Hirtelen Drea felugrott, és el akart szaladni, de Melinda elkapta őt. Leültek a székekre, és Melinda vigasztalni próbálta, de nehéz feladat volt. Csakhogy nem ez volt az egyetlen probléma. Melinda tudott valamit, amit Drea nem. Nem tudta, mit tegyen: elmesélje neki, vagy ne? Amikor Drea hazament, Melinda elkísérte, és a házuk előtt elmondta. Drea lehajtotta a fejét a kormányra.
- Nem maradhatsz itt! Tudják, hol laksz. Muszáj elmenned valahova, ahol nem tudnak elkapni, biztonságban vagy.
- Hova? És mi lesz a családommal?
- Ismerem Jerryt…
- Jerry? – Drea közbeszólt.
- A férfi, aki el akart kapni. Tehát. Gyere velem! Úgy gondolom, meg tudlak védeni. Ismerjük is egymást. A családod kibír nélküled néhány hetet, vagy hónapot, de ha Jerry elkap, sosem láthatod őket és ők sem téged.
- Nem család, csak barátom van. És igazad van… de… hát jó, rendben.
Drea elmesélte barátjának, és ő is azt mondta, rendben. A barátja eldöntötte, jobb lesz, ha elmegy egy másik városba, amíg Drea távol van.
***
Amikor megérkeztek Melindához, a nagymamája, Alma meg volt lepve. Bár nem ismerte Dreát, egyáltalán nem kedvelte.
Melinda megmutatta Dreának a szobáját. A ház kétszintes volt és csodaszép. Az alsó szinten volt egy veranda, előszoba, konyha, fürdőszoba, és a nappali. Az előszobában a lépcső egyik oldalán egy heverő volt, mögötte szekrény és azon egy telefon. A lépcső másik oldalán ebédlőasztal volt, székekkel. A felső szinten volt 3 szoba, egy fürdőszoba ott is, és egy dolgozó. A szobáknak voltak erkélyei. Drea a középső szobában kapott helyet. A ház egyébként egy dombra épült, így volt egy viszonylag lapos előkert tele virágokkal, és egy hátsó kert, ami szinte a domb tetejéig tartott.
Amíg Drea kipakolta a holmiját, Melinda megpróbált beszélni Almával. Megengedte, hogy Drea ottmaradjon, bár nem örült neki,
Este Drea nem evett, mert szomorú volt és teljesen magába fordult. Felment és lefeküdt. Melinda adott neki egy takarót, bár felesleges volt, hiszen nem tudott aludni. Másnapra már nyugodtabb volt, bár rosszkedvére a csúnya, esős idő is rásegített. Melinda reggelente dogozni járt, csak Alma volt otthon Dreával. Az eső csak szakadt, Drea kifeküdt az erkélyre, és nézte, ahogyan a hatalmas esőcseppek a földre hullva megsemmisülnek. Elhatározta, besegít Melindának a munkájában (bár Melinda még csak 19 éves volt, muszáj volt dolgoznia).
„Ugyan már! Tudok számítógépet kezelni és a buszokat én is el tudom küldeni mindenfelé.” - gondolta. Felkelt és bement az állomásra.
- Nem! Nem azért vagy nálam, hogy dolgozz!
- Kérlek! Az idő borzalmas, nem tudok semmit csinálni. Ha segíthetnék neked, nem gondolnék a problémáimra.
Melinda gondolkozott egy darabig, majd nagy nehezen, de belement. Drea nagyon boldog volt, de Melinda úgy gondolta, nem túl jó ötlet. Pár nappal később Melinda munkatársai már nagyon kedvelték Dreát, bár nem mindenki. Patrick féltékeny volt. Ő akart lenni a Helyi Autóbusz-állomás főnöke, de Melinda is pályázott rá. Patrick bosszút akart állni. Drea jelentette számára a megoldást, hiszen tudta, ha valami történne vele, Melinda rá figyelne, és addig ő megszerezheti a vezetést. Volt is egy terve.
Amikor Drea kijött a vécéről, megállt kezet mosni és belenézett a tükörbe. Hirtelen egy férfi leütötte őt. Drea arccal a földre esett, a férfi pedig kiment nyitva hagyva maga mögött az ajtót. Néhány perccel később Larry észrevette Dreát, szólt Melindának, aki bevitte őt a gépkocsivezető-tartózkodóban található heverőre.
- Mi történt? – kérdezte Melinda, amikor Drea magához tért.
- Rosszul lettem. – válaszolt Drea nehezen, miközben Patrickot nézte.
Melinda azonnal hazavitte, otthon pedig adott neki jeget a fejére. Telefonált Ivannak. Ivan nem csak a szomszéd volt, hanem orvos is.
- Tehát mi történt? – kérdezte újból Melinda.
- Mondtam már! Rosszul lettem. – Drea megdöbbent.
- Ne bolondozz! Tudom, hogy hazudsz.
- Patrick ütött le…
- Patrick? – Melinda meglepődött. – Miért?
- Nem tudom. Azt mondta, jobb, ha nem teszel neki keresztbe.
Melinda dühében meg akarta verni Patrickot, de az éppen ekkor jövő Ivan megállította. Megvizsgálta Dreát, azt mondta, nincs semmi baj, de ha rosszabbul lesz, mindenféleképp orvoshoz kell menni.
Melinda pár napig otthon maradt vele. Drea belázasodott, tehát Ivan újból megvizsgálta. Szerinte Drea jól van, csak hazudik. Melinda nem értette, hogyan lehetséges, hiszen ő is látta a lázmérőt. Ivan gyanúja szerint Drea valahogyan felmelegítette. Elmentek a kórházba, ahol megerősítették, hogy semmi gond. Miközben hazafelé mentek, Melinda csendes és mérges volt. Drea nem értette miért, majd otthon rákérdezett.
- Miért lennék boldog? A betegség nem vicc! Miért kellet hazudnod? Csalódtam benned!
- Sajnálom… - Drea szomorú volt.
|