| Redőnymanók
Angolórán voltam, és nagyon untam magam. Tanárnő a szekrénnyel harcolt, és én ránéztem a mellettem levő redőnyre. Le volt engedve, de egy kicsi rés maradt alul. Becsuktam a szemem, és elképzeltem, hogy olyan kicsi vagyok, mint a rés. Hirtelen az ablakpárkányon sétálgattam, és minden hatalmas volt! Felnéztem, és kíváncsi lettem, hogy vajon mi lehet abban a kis dobozban, ahova feltekeredik a roló, és hogyan működik? Átsétáltam a redőny alatt, és megnéztem ki nyert. Senki, de úgy tűnt a szekrény erősebb, mint Tanárnő. Leültem a zsinórra, és hintázni kezdtem, de láttam, hogy van egy csomó időm, tehát megpróbáltam felmásztam. Amikor beléptem a tárolóba, nagyon meglepődtem, ugyanis sok kis manó volt ott. Aludtak. Halkan sétálni kezdtem, és ekkor egy manó lépett oda.
- Szia! Ki vagy te? – kérdezte.
- Erika vagyok.
- Engem Bojrének hívnak, én vagyok a redőnymanók főnöke. Hogy kerültél ide?
- Untam magam órán, tehát felmásztam. Kik azok a redőnymanók?
Bojre mosolygott, aztán megfogta a kezemet, és elindultunk.
- Ha valaki meghúzza a zsinór, felköltöm őket, és ők elkezdik feltekerni.
- Jé, ez érdekes!
- Szerintem unalmas. Ezt kivéve nem csinálunk semmit.
Megvontam a vállam, és folytattam a sétát. Néhány redőnymanó felébredt és kíváncsian néztek rám. Addig követtek, amíg meg nem álltam. Akkor ők is megálltak, és körbevettek engem, később pedig kérdezgettek. Leültem, és elkezdtem nekik mesélni az életemről. Tetszett nekik. Aztán táncoltunk, ugráltunk, és énekeltünk. Megfogtuk egymás kezét és egy hatalmas kört alkotva táncoltunk.
Maradni akartam, de amikor ránéztem az órámra, éreztem, hogy itt az ideje menni. Nem akarták, és én sem akartam otthagyni őket, de megígértem, hogy egy nap visszamegyek. Szomorúak voltak, és kaptam egy kicsi redőny makettet, amiből egy kis képet tudtam kihúzni és betolni úgy, mint egy rolót. A képen a redőnymanók voltak. Örültem neki, és miután elbúcsúztunk, leengedtem magam.
Kinyitottam a szemem, és ismét a helyemen ültem. A szekrény ki volt nyitva és a tv is ment. Felnéztem, és láttam, hogy Bojre és a többiek integetnek nekem. Hirtelen Tanárnő rá nézett a rolóra és tudtam, hogy a redőnymanóknak hamarosan dolguk lesz. Ekkor Tanárnő rám nézett:
- Erika, kérlek, húzd fel a rolót!
| |